Klaudia Zibirnnek!
A legjobb barátommal, Louis-al már nagyon régen „különleges”
viszonyban vagyunk. Barátság extrákkal-nak is lehetne hívni. Ő nem érez semmit,
de én azt hiszem beleszerettem. Ma is átjön filmezni, de még mielőtt jobban
belemerülhetnénk a filmbe, elmondom neki. Csöngettek, s már rohantam is az
ajtóhoz.
- Szia! – köszönt egy hatalmas mosollyal Louis.
- Szia! – öleltem meg. Beengedtem, de mielőtt még bármit is
mondtatam volna, lesmárolt. Nem akarta ellenkezni, azonnal visszacsókoltam. Hajamba
túrt, majd a háló felé kezdett tolni. Mikor elértük az ajtót, szinte feltépte a
kilincset, s lökött le az ágyra. Ilyen durva még nem volt velem, de nem is
bánom. Nem habozott, azonnal fölém került, s letépte a felsőm. Én is megtettem
az övével, csak annyi különbséggel, hogy az Ő felsője egyben ért földet.
- Már nagyon kívánlak. – dörmögte a nyakamba, miközben a
vékony bőrt szívogatta. Kisebb görcs jelent meg a hasamban, ami fokozta bennem
a vágyat. Egy erősebb szívás után, beleharapott a nyakamba. Erős helye lesz, de
nem foglalkoztatott, csak az, hogy megkapjam Louis-t. Fordítottam a helyzeten,
ráültem a kisebb dudorra a nadrágjánál, majd erősen hozzádörgölőztem. A
lélegzete felgyorsult, látni lehetett rajta, hogy már igen türelmetlen.
Lehajoltam hozzá, loptam egy csókot, s megszabadítottam a nadrágjától. Még
gondoltam kínzom egy kicsit; puszilgatni kezdtem a farkát boxeren keresztül.
- Ne húzd az időt! – kiáltott. Olyan jó érzés tudni, hogy
ezt én váltom ki belőle, nem más. Végigvezettem lábain a zavaró anyagot, majd
fokozatosan váltva a tempón kezdtem neki verni. Utat engedett a nyögéseinek,
ami tovább késztetett a gyorsabb tempóra. Csak Louis hangos nyögését, zihálását
lehetett hallani. Mikor nem számított rá, a számba vettem az egész méretét.
Vele megtanultam a mélytorkozást, így már profin ment. Szerettem Louis-nak
örömet okozni, így mindig a legjobbra törekedek.
- Ahh! Gyorsabban… - lihegte, majd én eleget téve a
kérésének jutattam el a csúcsra. Lenyeltem a spermáját, majd fölé másztam.
- Tökéletes vagy. – mosolygott, s nyomott egy puszit a fejem
búbjára. Maga alá fektetett, megvált a nadrágomtól, majd később a bugyimtól.
Óvatosan nyomta a csiklómnak a forró nyelvét, viszont perceken belül már vadul
kényeztetett. 2 ujjával ujjazott, közben nyalogatta vagy harapdálta a csiklóm.
Az élvezettől már a lepedőt markolásztam és hangosabbnál-hangosabb nyögések
hagyták el a számat. Láthatólag Lou-nak nagyon bejött, legalábbis a mosolyából
ezt lehetett leszűrni. Mikor végigsimította a hasamon ott volt a vég. Hangosan
élveztem el, miközben a testem még mindig vonaglott Louis érintése alatt.
Tisztára nyalt, s közelebb hajolt az arcomhoz.
- Finom vagy. – nyalta körbe a tökéletes ajkait. Nevetni
kezdtem, de később már Ő is csatlakozott.
- Mehet?
- Igen. – elhelyezkedett a bejáratomnál, s szépen lassan
hatolt belém. Először kicsit fájt a mérete miatt, de pár lökés után már csak az
élvezet van. Egyre gyorsított a tempón, így egyre közelebb hozva a várva-várt
hatást. A szobát a nyögéseink, vagy az én számat ritkán elhagyó sikolyok
töltötték be. Lou minden lökésével érintette a g-pontom.
- Louis… - ziháltam a nevét, jelezve, hogy hamarosan
elmegyek.
- Én is… - gyorsabb tempót vett fel, közben hol a nyakam,
hol az ajkam csókolgatta. Rámarkolt az egyik mellemre, ami megadta a végső
lökést. Sikítva mentem el, miközben Louis hátát végigszántottam a körmeimmel.
Lou is követett engem egy férfias nyögés kíséretében. Párat még tolt levezetés
képpen, majd mellém feküdt. Megvártuk még rendszereződik a lélegzetvételünk, utána
kezdtünk el öltözni.
- Klaudia, mondani szeretnék valamit. – mondta miközben a
fölsőjét vette fel.
- Igen?
- Többet ez nem fordulhat elő. – mondat szomorúan.
Ledermedtem. Megfordult a fejemben, hogy barátnője van. Azt nem tudnám
elviselni.
- Miért? – kérdeztem hétköznapian, nem akartam kimutatni,
hogy mennyire rosszul esik.
- Mert én, szeretlek. És nem úgy szeretnélek megdugni, hogy
én, szeretlek te pedig nem. – hajtotta le a fejét.
- Louis… Én is szeretlek! – nevettem. Lou csillogó szemekkel
nézett rám, majd megölelt. Hatalmas mosoly volt az arcán, viszont nekem is.
Gyengéden megcsókolt, s közben a kezét a derekamra rakta.
- Akkor lennél a barátnőm?
- Ezer örömmel.
- El sem hiszed milyen jó, így a kezemben tartani, hogy már
a barátnőm vagy.
Remélem tetszik!
Kérjetek sztorikat itt: holivia@freemail.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése