2013. október 29., kedd

Nehéz kezdetek után (18+)


K.Juliannának és Sz. Krisztinek
Bocsi,hogy ennyit kellett rá várnotok :/


/Niall szemszöge/

Különleges nap a mai. Tavaly még ilyenkor azt hittem,hogy semmirekellő vagyok,aki soha sem lesz szerelmes,vagy ha igen,az viszonzatlan lesz. De jött [T/N] ,aki megváltoztatta az életemet.Újra színt vitt bele és feldobta. Visszahúzódó és magányos voltam. Most pedig teli vagyok boldogsággal és erővel. Életemben nem voltam még ilyen szerelmes. 1 éve ismertem meg,vagyis több,mit egy éve,de  akkor csak udvaroltam neki. Számomra Ő a legfontosabb a világon,soha nem tágítok mellőle és ezt ma este meg is mondom neki. Ugyanis évfordulónk van. A srácok segítenek nekem megszervezni mindent,amíg neki interjúja van. Jaj,hogy nem is említettem? [T/N] egy híres táncosnő,akit még az egyik fesztiválon ismertem meg. Először csak barátok voltunk egymásnak,de rájöttem,hogy ez több annál. Nem bírtam sokáig. Mikor kettesben voltunk egyszerűen megcsókoltam. 
*Visszaemlékezés*
-Niall,baj van?-legyezte előttem a kezeit. 
-Semmi baj...-mondtam,de nem hangzott valami magabiztosnak.
-Látom,hogy van valami,ismerlek már annyira,hogy tudjam,mikor van baj. Na mesélj.-mosolygott és pedig szemeibe néztem.
Azok a kék szemek..(nem tudom milyen színű a szemed,ezért kéket írtam.-a szerkesztő.) Teljesen elvesztem bennük és megcsókoltam. Kicsit meglepődött. Nem csókolt vissza. Ezért elváltam tőle. Pár percig maga elé meredt,nekem meg könnyesek lettek a szemeim. Éppen indulni készültem,de Ő elém állt. 
-Niall,kérlek ne menj.-csordult ki az egyik könnye.
-Miért? Látom,te nem úgy érzel irántam,ahogy én.-nem ezt akartam kimondani,de véletlen volt.
Vissza akartam szívni. Nem így gondoltam. Rögtön elsírta magát és felrohant a szobájába. Azonnal utána mentem,de bezárta az ajtót.
-Kérlek engedj be! Bocsáss meg,nem ezt akartam mondani. Én szeretlek és nem bírok rád csak barátnénk gondolni. [T/N]......-itt már a sírás fojtogatott.
Bentről csak sírást hallottam. Elcsesztem... Leültem a földre az ajtó mellé és hangos zokogásba kezdtem. Nem sokkal később lépteket hallottam és nyílt az ajtó. Kidugta a fejét és rám nézett. Szemei vörösek voltak a sírástól. Ezt én tettem vele....
-Niall, amit mondtál,komolyan gondoltad?
-A legkomolyabban. Csak engedd,hogy bizonyíthassak.-töröltem meg a szememet és felálltam.
Újra megcsókoltam,de ezúttal visszacsókolt. Itt pedig...hát....megtörtént,aminek meg kellett....
*Visszaemlékezés vége* 
Tehát ott tartottam,hogy míg Ő interjúzni van,addig én eltervezek a fiúkkal mindent. Mert hát meg akarom kérni a kezét. :$ Rózsaszirmokkal szórtam tele a házhoz vezető kis utat,az előtérben fogom majd várni,úgyhogy egy hatalmas csokor karvirággal,amibe egészen pontosan 50 szál lesz. Illatgyertyákat raktam mindenhova és nagy nehezen csináltam vacsorát. Megkértem egy haverom anyukáját,hogy adja oda az egyik magyar receptet. Haha ezt sem említettem! Kedvesem magyar származású. 3 éves volt,amikor elköltöztek onnan de gyakran visszalátogat. Párszor én is voltam kint vele. Tehát elkészítettem a töltött káposztát,majd az asztalra tettem. Ott volt egy váza,benne rózsák és szépen meg volt terítve. Illatgyertyák mindenhol,és a hálószobában romantikus hangulat. A kis szekrényen eper,tejszínhab és egy csokiszökőkút. Az éjjeliszekrényembe rejtettem a kis dobozkát,amiben a gyűrű volt. Épp időben. [T/N] hívott.
-Szia,kicsim!-én.
-Szia. Vége az interjúnak.
-Megkérem Harry-t,hogy menjen érted,jó?-mosolyogtam bár ezt Ő nem láthatta.
-Oké.-kuncogott. Nevetése olyan csilingelő füleimnek. :33
*20 perc múlva*
Megérkezett. A srácokat a hátsó bejáraton kitereltem és Harry meg egyenesen hazament,amint hazahozta [T/N]-t. Kezembe vettem a kardvirágot és vártam,hogy nyíljon az ajtó. Ki is nyílt.
-Niall,te szórtad te.....-nem tudta befejezni,mert meglátott.
-Boldog évfordulót.-nyújtottam át a csokrot egy csók kíséretében.
-Ohh..köszi.-tette egy vázába,amit kikészítettem.
-Hoztam neked valamit,manóm.-adott át egy kis dobozt,aminek apró lyukacsok voltak a tetején.
-De aranyos!!!!!-vigyorodtam el,mikor megláttam egy kis Yorkshire Terriert.-Az enyém?
-Igen,a tiéd.
-Köszönöm.-csókoltam meg.
Ezután minden úgy ment,ahogy terveztem. Megvacsoráztunk és bementünk a hálóba,ahol csokis,tejszínhabos eperrel etettük egymást. 
-Köszönöm a mai estét,Niall. Csodálatos volt.-nevetett halkan,mivel a kiskutya éppen a kiságyában aludt. Mindent hozott neki: kaját,tálat,fésűt,rucikat,stb.
-Most jön csak a java.-álltam fel.-Kérlek állj fel.
Tette amit kértem. A szívem a torkomban dobogott és nagyon izgultam. Vettem a bátorságot  és a fiókból kivettem a dobozkát. Izgatottam letérdeltem elé,mire a szájához kapott könnyezve.
-[T/N],Mindennél jobban szeretlek a világon. Te vagy nekem a legfontosabb. Nem tudnám elképzelni nélküled az életemet.Hozzám jössz feleségül?-nyögtem ki és felnyitottam a bársony borítású dobozt.
-Igen,Niall! Végtelenszer is igen!!!!-sírta el magát.
Mosolyogva felhúzta a gyűrűt az ujjára,majd felkaptam és megcsókoltam. Leültünk az ágyra,Ő pedig a gyűrűt csodálta.
Gyönyörű.
-De te szebb vagy, *csók*
Lassan elfektettem az ágyon. Kezeim önálló életre keltek pólója alatt. Halkan sóhajtozott,mikor melltartón keresztül masszírozni kezdtem kebleit. Vettem az adást,s levettem a vékony rövid ujjú felsőt. Jól ismertem azt a melltartót,amit viselt. Mindig hátul kerestem a kapcsot,de most először eszembe jutott,hogy elől kapcsolós. Gyorsan kipattintottam,majd eldobtam a darabot. 
-Tökéletes vagy.-suttogtam ajkaiba,majd megcsókoltam.
Nadrágja gombjával meggyűlt a bajom,de csak sikerült. Lehúztam róla,így egy szál bugyiban feküdt előttem. Ujjaimat az anyag szélébe akasztottam,és húzta volna le,de megállított.
-Édesem,rajtad még mindig sok a ruha.
Egy mozdulattal megfordította a helyzetet,s azonnal munkának látott. Kettétépte a pólómat. Mellkasomat apró nedves puszikkal halmozta el,egyre lejjebb haladva. Mikor elért nadrágomhoz eléggé küszködve de levette azt alsóval együtt. Rutinosan megfogta szerszámomat és verni kezdte. Kezeimen támaszkodtam,halkan nyögve. Mikor már majdnem a csúcson voltam az egészet bekapta. Kissé meglepődtem,de hagytam,had csinálja. Adott egy puszit a végére,majd újra bekapta. Ott szakadt el a cérna és elélveztem. Halkan ziháltam,miközben ő lenyelte örömnedvemet és megcsókolt. A hátára fordítottam,majd megszabadítottam az utolsó textil darabtól. Végigcsókoltam testének minden kis szegletét,beleértve egy kis tetoválást a derekán ,amit eddig észre sem vettem. Kérdőn néztem rá,mivel gyöngybetűkkel állt rajta a nevem.
-Tegnap csináltattam.-vont vállat.
-Biztos fájhatott.-pusziltam meg.
-Nem fájt-kuncogott. 
Elmosolyodtam és széttettem lábait. Belső combját leptem el csókokkal,amit sóhajokkal nyugtázott. Elértem legféltettebb pontjához,ahol szeméremajkát ujjaimmal húztam szét,s nyelvemmel megérintettem csiklóját.
-Hmm...-[T/N]
-Finom vagy baby...
Ütemesen nyalni kezdtem,aztán olyat tettem,mint még soha. Nyelvemet beledugtam bejáratába és ki-be járattam. Kissé nekem is furcsa volt,de nem zavart,mert biztatóan nyögdécsel. Hamarosan elélvezett én pedig tisztára nyaltam. Lábai közé furakodtam. Mélyen a szemeibe néztem,aztán egy csók kíséretében belé toltam magam. Tudom,hogy egy év alatt már megszokott de azért vártam. Gyorsan kezdtem benne mozogni,miközben feje mellett megtámaszkodtam.
-Ahhh...Niall.....gyorsabban....parancsolt rám.
Teljesítettem kérését,csípőmmel erősen döfködtem,mire egy egy hatalmas nyögés szaladt ki a szánkon. A tempót egyre csak fokoztam.
-NIALL!!!!!!-kiáltott,mikor elment.
-Ahhh..Basszus...-hagyta el a számat egy káromkodás.
Gyorsan kihúzódtam belőle,majd egyet-kettőt húzva a férfiasságomon a hasára spricceltem. Kettétépett pólóm egyik darabjával szépen letörölgettem,s mellé feküdtem.
-Boldog évfordulót,manóm.-nyomott egy csókot a számra.
-Neked is kincsem.-mosolyogtam majd elaludtunk...


Remélem tetszik mindkettőtöknek :)


MOST CSAK ITT LEHET STORIKAT KÉRNI: