2014. január 29., szerda

Mostoha tesó (18+)

Lilu névre :333
Bocsi ha sokat kellett rá várnod :/



































Anyu egy ideje találkozgat az új udvarlójával,aki nekem is szimpi. Már egy csomószor találkoztam vele,mivel volt,hogy nálunk aludt. Már eltelt 2 év is,mikor Bobby megkérte anya kezét. Nagyon örültem nekik! Az esküvőn én voltam a koszorús lány és minden tökéletesen zajlott. Összehaverkodtam egy fiúval,Niall-el,akiről kiderült,hogy a mostoha tesóm.. Nagyon lelombozott ez az egész,mivel  szerettem volna vele járni. De ez van,nem tudok mit tenni.  Nagyon aranyos és kedves fiúnak ismertem meg. Nem tudtam már úgy élni mellette,hogy nem úgy tekint rám,mint ahogyan én rá.. Így egyik este,mikor alaposan berúgtunk.lefeküdtem vele,csak Ő erre nem emlékezett. Nem emlékeztem arra,hogy védekezett e vagy valami,úgyhogy elkezdtem fogamzás gátlót szedni...Sikertelenül... Ugyanis a mostoha tesóm teherbe ejtett..Anyu sokkot kapott,mikor közöltem vele,hogy a bulin hetyegtem valakivel és terhes vagyok tőle. Azt mondtam neki,hogy nem tudom,hogy ki volt az az ember. Megfogadta,hogyha megtudja ki volt,akkor megnyúzza. Féltem,hogy mi lesz akkor,ha a gyerek megszületik és Niall-ra fog hasonlítani.. Igen,megtartottam! És hogy miért?? Azért mert nem volt szívem elvetetni.. Milyen anya lennék akkor Megjegyzem 19 vagyok! A hasam hónapról hónapra kerekedett és kerekedett. Szerettem simogatni és érezni,ahogy rúg a lányom. Nagyon szép 9 hónap volt. Viszont mikor Niall-el voltam otthon,mert anyuék elutaztak kirándulni az évfordulójukon,megindult a szülés nálam. Kínomban üvöltöttem,mire Niall bejött a szobámba.
-Lilu,mi a baj??????-rohant oda hozzám.
-Szerintem jön a baba!!!!-kiabáltam. 
Egy pillanatra lefagyott,de hamar reagált és felkapott. Egészen a kocsijáig cipelt,aztán beindította a motort. Előhalásztam a telefonomat és küldtem anyuéknak egy SMS-t:
Én: Anya...Jön a baba! :'(
Anya: MI??????Kicsikém semmi baj! Lélegezz mélyeket! Hol vagy? 
Én: Niall visz a kórházba! Siessetek haza!! :'(
Anya: Rendben máris indulunk.
A fájások egyre gyakoribbak voltak,amitől már majd' megőrültem. 
-Niall...nem bírom már!!!!!!!
-Nyugi,kibírod! Semmi baj nem lesz! Itt is vagyunk! Mély levegő!
-Anya is ezt írta.
-Mert Ő tudja,mit kell tenni! 
Gyorsan leparkolt aztán kiszállt a kocsiból. Átsietett az én oldalamra,majd ismét cipelt. Rögtön hoztak egy tolókocsit,hogy vigyenek átöltözni és a szülő szobában vártunk. Ki kellett tágulnom,hogy nyomhassak. Niall végig mellettem volt mert megkértem rá. Kaptam fájdalom csillapítót,amitől a fájdalom enyhült. éreztem,hogy MOST van itt az idő,hogy elmondjam Niall-nek,hogy ez a kislány az övé.
-Niall.. Emlékszel,hogy kivel feküdtél le a bulin.?
-Nem..Sajnos nem.. Pedig tudom,hogy különleges éjszaka volt..
-Én voltam az....-vallottam be.
-MI?-kerekedett ki a szeme.
-Jól hallottad. Velem feküdtél le aznap éjjel. És ez a baba.A miénk.-simogattam meg a pocakomat,amikor belém hasított a fájdalom.
-Ezt eddig miért nem mondtad??-kezdett el könnyezni.
-Nem mertem..Sajnálom...De most hívj egy orvost!!!!-kiáltottam.
Bólintott,s eltűnt. Megkönnyebbültem,hogy elmondtam neki z igazságot. De abban a pillanatban a szülés járt a fejemben. És az egyre gyakoribb fájások. A doki benyitott és megnézte mi a helyzet.
-Nos,most már kezdhetjük.-jelentette ki és felhúzta a lábaimat.
Ráterített egy kék anyagot,majd Niall megfogta a kezemet,mondván,hogy mellettem a helye. Az orvosom lentről adta az utasításokat. Tettem,amit mondott. 1 óra kínlódás után végre megszületett Isabella Horan. És,hogy miért Horan? Mert Niall is Horan.

*1 év elteltével*

-Szerinted apuéknak hogy mondjuk el,hogy együtt vagyunk?-vetette fel a kérdést Niall,miközben Isa-t öltöztette.
-Menjünk le és kerek perec mondjuk el.
-Oké.
Felöltöztette a kicsit,aztán lementünk. Megkértük őket,hogy üljenek le. Látszott a tekintetükön,hogy rosszra számítanak.
-Emlékeztek,hogy nem emlékeztem,ki az apja a gyereknek..?-én
-Igen.-anya.
-Nos..Niall az.
Nagyon ledöbbentek a hír hallatán és nem tudtak megszólalni.
-Az hogy lehet..?
-Nagyon részegek voltunk. De én emlékeztem rá. És hát.. *Niall megcsókolt* Együtt vagyunk.
-Ugye tudjátok,hogy nekünk az a legfontosabb,hogy nektek és a kicsinek jó legyen?-Bobby
-Igen,apa. -Niall.
-Mi áldásunkat adjuk rátok.-öleltek meg.
-Köszönjük!
-Ugyan.-vontak vállat. -Elvihetjük sétálni Bellát?
-Nyugodtan.-adtam át mosolyogva.
Pár percen belül már kettesben voltunk. És Niall azonnal az ajkaimat kezdte el tépni.
-Niall-nevettem fel.-Mit csinálsz? ☺
-Szerinted mit?-vigyorgott sötét fekete szemmel.
-Gyere.-kacsintottam,majd felmentem a szobámba.
Nem lacafacáztunk. Azonnal leszedtem a felsőjét,amit az enyém követett. Niall hevesen csókolva döntött hanyatt az ágyon,miközben melltartón keresztül gyurmázott kerek melleimmel. -
-Szívem..Ne húzd az időt..-suttogtam elhalóan.
Elhúzódott, ajkai a nyakamat találták meg. Szívni kezdte rajta az érzékeny bőrt,majd lefelé haladva hagyott nedves puszikat testem minden egyes pontján. Ezeket apró sóhajokkal jutalmaztam. Nadrágomat egy az egybe leszedte rólam és bugyin keresztül kezdett el dörzsölgetni a nyelvével. Erre a tevékenységére felnyögtem.
-Kínozol...-én.
-Akkor gyere.-feküdt mellém. Most add csak vissza. *kacsint*
Egyik lábamat átdobtam a csípője felett és lehajolva loptam apró csókokat a száján. Nagyon bejött neki ez az egész. Mikor már megelégeltem ezt én is a nyakát kezdtem szívni. Férfiasan felmorgott,majd gyorsan lehúztam a farmerét. Erekciója már így is nagynak látszott.
-Nocsak..Ki izgatott fel?-nyaltam fel alsó ajkamat.
-TE!-kacsintott.
Tudván,hogy anyáék bármikor hazaérhetnek levettem a bokszerét és a melltartómat. Niall fordított a helyzetünkön s a bugyimat félrehúzva óvatosan nyomult előre bennem. Az intenzív érzésre felnyögtem. A fájdalom hamar megszűnt,majd Niall gyorsan kezdett el lökni. A szoba a nyögéseinktől volt hangos. Hogy minden egyes milliméterét érezhessem,lábaimat a dereka köré fontam. Erre hangosan nyögött. Én szinte már visítottam,ahogyan mozgott bennem. Minden egyes tolással közelebb kerültem a csúcshoz.
-Kicsim..Már közel járok..
-Én is édesem...Hadd vegyem át az irányítást..-kérleltem.
Hanyatt feküdt,úgy,hogy közben nem csúszott ki belőlem. Azonnal őrültem gyors tempóban kezdtem rajta lovagolni. Ujjait a csípőmbe mélyesztette,majd fejét hátra vetve élvezte a helyzetet,velem együtt.
-Mond  nevem,baby,ha elmentél..-nyögte.
Nem kellet hozzá sok idő. Egy erős és mély döfésnél a farka köré élveztem. Éreztem,hogy megvonaglik bennem,s nedve megtölt.
-NIALL,A KURVA ÉLETBE!!!!!!!-sikítottam.-Ez nagyon jó volt.-feküdtem mellé.
-Szerintem is. Lilu,Nagyon szeretlek!-csókolt meg .
-én is téged szerelmem!-mosolyogtam.-Le kéne mennünk.
-Oké.
Felöltöztünk és épp időben mentünk le,mert amint leültünk anyáék meg is érkeztek.
-Sziasztok.-mosolyogtunk.-Milyen volt a séta?-emeltem ki Isabella-t a baba kocsiból.
-Nagyon jó.-anya&Bobby.
-Anya.-vigyorgott a csöppség.
Az első szava :')





Remélem tetszik :)♥


Vivii xx.